Ebben a bejegyzésben olvashatsz arról, mi is az a fizikai tünet, és hogy azért jön létre, hogy útba igazítson, ha nem találnám a számomra kijelölt utat az élet dzsungelében.
Az élet iskolájában számtalan tantárgy létezik, és ez a „tudásanyag” olyan szerteágazó, hogy egy élet nem elég minden lecke végigrágásához. De még tíz meg húsz sem… Egy élet során azonban nem csak egy tantárgyat tanulok, hanem párhuzamosan többet is. Mivel a kapacitásaim végesek, egy-egy tantárgyból nem biztos, hogy a teljes anyag belefér egy életembe. Ezért előfordulhat, hogy egy-egy témakört felosztok több részre. Mások viszont lehet, hogy a többi tantárgyból az adott életben kevesebbet vállalnak, egy bizonyos témát azonban jobban körbe szeretnének járni. Ezt a „körbejárást” úgy képzelem el, hogy különböző nézőpontokból figyelek meg egy-egy viselkedési módot, jelenséget. Erre azért van szükség, hogy teljesebb legyen a megtapasztalásom. Pl. ha jómódúként lenézem a szegényebbet, hibáztatom a szerényebb anyagi helyzete miatt (biztos ő tehet róla, hogy kevésbé jövedelmező a munkája, sok az adóssága), és adandó alkalommal lehetőségeimhez mérten nem segítem (jó szóval, munkalehetőséggel, adománnyal stb.), akkor még ebben a témában nem biztos, hogy eleget tapasztaltam, fejlődtem.
Ha mondjuk az elszigetelődés ez a körbejárandó téma, akkor élhetek kolostorban vagy börtönben, de remeteként is. Vagy egyszerűen egy világvégi tanyán. Kezdhetek egy ilyen életet olyan családban, ahol élénk társasági életet élünk, és aztán egy ponton jön a változás, elkerülök, váltok és elszigetelten élek tovább, esetleg időskoromra válok magányossá (itt megvan a több nézőpont egy életen belül). Nézhetem ezt az elkülönülést kívülről is, ha pl. én szállítom a fát a kolostorba a fűtéshez vagy egy másik aspektus, ha én börtönőr vagyok. És nézhetem úgy is, ha valaki hozzám közel álló szigetelődik el, mondjuk a gyermekem kerül börtönbe vagy a világvégi faluba. Manapság sok az olyan élet, ahol a nagyvárosi, sűrűn lakott területeken élem meg az elmagányosodást. És előfordulhat az is, hogy autista gyermekem van, és rajta keresztül látok rá erre a témára.
Lehet, hogy egy bizonyos témának a különböző aspektusait egy életen belül tapasztalom meg, és az is lehet, hogy különböző életekben. Ha a mostani életemben a gyermekem autizmusban érintett, akkor az ezzel kapcsolatos témák, viselkedési módok nem biztos, hogy ebben az életben egy az egyben rám is rámhúzhatók, de egy részükhöz nekem is közöm lehet.
Ha érzelmi kilengések nélkül veszem tudomásul, hogy a gyermekem minden idegenhez odamegy és gumicukrot akar eladni neki, akkor ebben az életemben nekem nem témám a furcsálló, sajnálkozó vagy éppen dühös reakciók kezelése, vagyis, hogy mit gondolnak rólam ilyen helyzetben mások. Ha viszont én is szorongok, hogy mi lesz a gyerekemmel a bizottsági vizsgálaton (amitől nagyon tart) vagy hogy fog viselkedni a barátnőm gyerekének szülinapi buliján (ül a sarokban és nem szól senkihez), akkor a szorongást most a saját nézőpontomon keresztül is, és az övén keresztül is megtapasztalom.
Írtam már arról is, hogy a világ tükröt mutat számunkra. Ha egy témában még van fejlődnivalóm, de nem veszem észre, mi is ez, akkor jelezhet a testem betegségek, fizikai tünetek formájában, ezen kívül pedig elém tehet a sors olyan eseményeket, személyeket is, amik vagy akik felhívják a figyelmemet arra, miben kell még fejlődnöm. Ha gyermekem diagnózisát megtudva végigolvastam a kritériumokat és megállapítottam, hogy közülük több rám is igaz, akkor valószínűleg itt hasonló viselkedési módokról van szó, bár különböző mértékben.
Ha nem látom pontosan, hogy mi is az, ami ebben az életben a témám, feladatom lehet, akkor a pontos meghatározásban segítségemre lehetnek a fizikai tüneteim. De nemcsak az én tüneteim, viselkedési módjaim, megoldási sémáim, hanem a családomban, a felmenőimnél előfordultak is. Főleg, ha halmozottan fordulnak elő. Pl. nagyapám, apám is dohányzott, és én is. A családtagoknál előfordult betegségek arról tanúskodnak, hogy ezt a témát valamilyen mértékben nekem is érintenem kell vagy kellett. (De ettől még nem biztos, hogy nekem is vannak hasonló tüneteim, mert mondjuk én kevésbé foglalkozom most a témával vagy már eleget fejlődtem benne.)
Ezért igyekszem a szülők kapcsán olyan tünetekről szót ejteni, amik autizmusban érintett családoknál előfordulhatnak. Nem biztos, hogy elő is fordulnak, de gyakoribbak lehetnek az érintett családoknál, mint az „átlagnál”.
Ezekben a bejegyzésekben olvashatsz a (családi) tünetekről: pajzsmirigy, vérnyomás, dohányzás. (Lesz még más is.)
Hamarosan arról is írok, hogy mit tehetsz kialakult tünetek esetén.
Paholcsek Erika (Lelki spektrum)