Kérlek, próbáld elképzelni, fizikailag mikor fájhat a hátad! Képzeld el, hogy olyan súlyt kell a hátadon vinned, ami túl nehéz Számodra. Akár azért, mert hirtelen-váratlanul Rád pakolták, akár azért, mert huzamosabb ideig cipelsz egy csomagot. És mivel nehéz, nem akarod vinni. A Rád nehezedő súly következtében megfeszülnek, görcsössé válnak az izmaid, próbálod úgy görbíteni a hátad, hogy ne legyen annyira rossz érzés. Összehúzhatod Magad vagy kicsit előredőlhetsz, hátha úgy enyhül a feszülés. Hosszabb távon már nagyon igénybe vesz a megterhelő súly és vele a mozdulat. Milyen jó lenne, ha valaki segítene, átvállalna a teherből, hogy az könnyebbé váljon vagy az sem lenne rossz, ha megpihenhetnél és lerakhatnád a csomagot. Ha most tehetnéd, amit akarsz, biztos nem cipelnéd tovább. Őszintén megmondanád annak, aki Rád rakta, hogy most már elég. Mivel a hátadon van, nem is látod pontosan, hogy mi az a teher – nem tudod szemtől szembe megvizsgálni.
Mindegy, hogy fizikai vagy lelki értelemben vett terhet pakolnak Rád vagy veszel Magadra, a tested hasonlóképpen fog reagálni.
És milyen típusú lelki terhekről lehet szó? Például olyan nagy a bánatod, hogy már nem tudod elviselni. Bármi, ami érzelmi vagy anyagi értelemben aggaszt – ahol támogatást igényelnél, de segítség nélkül kell megbirkóznod a helyzettel. Különösen, ha Te vagy a család tartópillére és számodra aggasztó ez a feladat. Te vagy a felelős a gyermeked boldogulásáért, és ez a felelősség mázsás súlyként nehezedik a válladra. Az is lehet, hogy más problémáját veszed Magadra, és azt persze, hogy nem bírod el, mert nem Neked való.
Hogyan kezeled ezeket a helyzeteket? Nem mondod ki és teszed meg őszintén azt, amit szeretnél. Nem fejezed ki, hogy eleged van, segítségre van szükséged, hogy ez Neked sok. Nem mondod ki, hogy valamit nem szeretnél megtenni. Vagyis nem állsz ki Magadért, a saját igényeidért, inkább meghúzod vagy összehúzod Magad. Lehet, hogy Magad előtt is tagadod, hogy ez Neked nem komfortos, vagyis elfojtod az érzelmeidet.
És mit jelent az, hogy a csomag a hátad mögött van? Úgy fordulsz, hogy a nehézséget ne is lásd, hogy rejtve maradjon Magad előtt is, így nem kell vele foglalkoznod. Lehet, hogy tehetetlennek érzed Magad, azért fordítasz hátat a problémának.
És mit tudsz tenni, hogy könnyíts a helyzeteden? Feltérképezheted, megfogalmazhatod Magadban, mi is az a teher, amit tudattalanul Magaddal cipelsz (ehhez lehet, hogy külső segítséget kell igénybe venned). Már azzal, hogy tudatosítod a problémát, megkönnyebbülhetsz. Ha tudod, miről van szó, egyszerűbben meg is szabadulhatsz tőle. Akkor már jobban ki tudsz állni Magadért, ki tudod fejezni a Benned lévő érzéseket, az igényeidet.
Képletesen kihúzod Magad, mert már érzed, hogy megvan Benned az erő, hogy kifejezd Magad és az igényeidnek megfelelően cselekedj.
Tibi gyerekkorában azt tanulta, hogy a férfi attól férfi, ha elfogadja a kihívásokat. Ha fáj valami, akkor sem mutatja. Attól férfi, ha megmutathatja, mit tud, milyen erős, milyen jól oldja meg a problémákat. Ha számíthatnak rá. Ha megvédheti a rászorulót, a gyengébbet. Hozzászokott, hogy az marad talpon, aki keményebben állja a sarat. A gyengét eltiporják. Ha valakit eltipornak, az szégyellnivaló. Egy férfi nem hagyja magát megalázni.
Ezért ő sosem mond nemet. Ő akkor is megcsinálja a rátestált feladatot, ha az túlságosan nehéz. Ha csak összeszorított foggal bírja ki. Ha már épp, hogy össze nem esik a kimerültségtől. Hiszen rá mindig lehet számítani.
Tibinek most két kisiskolás gyermeke van, a felesége nem dolgozik, a háztartást vezeti, a konyhakertet gondozza és a gyerekeket nevelgeti. Tibi az egyedüli kenyérkereső a családban, aminek nemcsak a felelősségét, de a terhét is érzi. Ha ő valamiért nem tud dolgozni, mi lesz a család megélhetésével? Tibi édesanyja és anyósa mára egyedül maradt, nővére elvált. Anyósa és nővére kertes házban lakik. A tágabb családban is Tibi az egyedüli férfi. A kisebb szerelési munkáktól kezdve a kertgondozás nehezebb fizikai munkát igénylő feladatain át egészen a felújításokig hosszú ideig mindent Tibi csinált. Nemcsak a saját szűkebb családjában, hanem összesen négy háztartásban. Hiszen kire másra számíthatott a család? Nyugdíjas anyja és anyósa vagy nővére a három gyerekkel. A szűk anyagi lehetőségek miatt mindig a család ezermesterét, mindenre kész Tibijét ugrasztották. És Tibi jött, hiszen ez volt a dolga. Eszébe sem jutott, hogy azt mondja, már nincs szabadidőm, már hullafáradt vagyok, nem kapok levegőt. Hogy nem tudom, ilyet még sosem csináltam. Keress valaki mást, kérlek, most nem tudok segíteni! Még sosem merült fel benne. Pedig idővel már nemcsak az időhiány és a totális kimerültség volt a problémája, hanem a folyamatos hátfájás is. Kezdetben csak kicsit zavarta. Gondolta, a korral jár. Aztán néha meg sem tudott mozdulni, annyira a pihenés igényét jelezte a szervezete. De megküzdött ezzel is, amikor kellett, szedte a fájdalomcsillapítót, és közben dolgozott. Nem engedte meg magának, hogy ne tegye.
Aztán volt olyan, amikor a fájdalomcsillapító már nem használt. Vagy nem annyit. És már tényleg képtelen volt mást csinálni, csak feküdni tudott. Ez volt az a pont, amikor felismerte, hogy segítségre van szüksége. Nem (kizárólag) fizikai segítségre, hanem lelkire. A folyamat során azt tanulja, hogy csak a saját feladatait kell végeznie, és hogy másnak besegít-e, arról szabadon dönthet. Ha úgy tetszik, mondhat nemet. A feladatot majd megoldja az, akié a probléma. Ha arra van igénye, pihenhet. Kimondhatja azt is, hogy szeretné, ha a felesége is részt vállalna az anyagi javak előteremtéséből és nem az ő vállát nyomná annak a teljes terhe. És megtanulta azt is, hogy ha elismeri, hogy valamihez nem ért, az nem azt jelenti, hogy ő értéktelen lenne és férfiként csődöt mondott. Egyszerűen az csak azt jelenti, hogy valamihez nem ért. 😊 Hiszen senki sem érthet mindenhez. Megtanulta azt is, hogy nem az számít, hogy mások mit gondolnak egy-egy feladatról, hanem az, hogy ő maga milyennek érzi azt. Ennek a folyamatnak Tibi még nem ért a végére, de a hátfájása már jelentősen csökkent. Ritkábban jönnek elő és jóval enyhébbek a tünetei. A változás nem varázsütésre jön, mint a fájdalomcsillapítónál, de tartós és az élete több területére is kihat. Több lett a szabadideje, gyakrabban jókedvű és erősebbnek is érzi magát azáltal, hogy megtanult nemet mondani.
Paholcsek Erika (Lelki spektrum)