Korábban itt már olvashattál arról, hogy az autizmus figyelmeztet minket a természetes környezettől, életmódtól való eltávolodásra. A természeteshez való visszatalálásban pedig segítségünkre lehetnek az állatok. Jelenlétükben újra ráérezhetünk a természet ritmusára ill. a megfelelő minőségű kapcsolatokra.
A 20-21. században fokozatosan gyorsul az életritmus, nő a teljesítménykényszer, a korábbiakhoz képest más jellegű konfliktusok jelennek meg. Az állatok segíthetnek csökkenteni az ezekkel járó fokozott stresszt. Egy kutya, macska vagy nyúl puha szőrét simogatva ellazulunk. A ló alacsony légzésszáma, ringató mozgása megnyugtat. Az állatokkal többnyire kint találkozunk, így automatikusan közelebb kerülünk a természethez. Ők a jelenben élnek, nem aggódnak a múlt vagy a jövő miatt, így mellettük nekünk is könnyebb az „itt és most”-ban maradni.
Az állatokkal való kapcsolódásnak számtalan olyan formája lehet, ami segítségünkre van mindennapi életünk ill. személyiségfejlődésünk során. Ehhez nem kell feltétlenül fejlesztő foglalkozásra járni, bőven elég, ha otthon vagy elérhető közelségben van egy állat, akit rendszeresen lehet simogatni, gondozni, együtt lenni vele.
Ne csak a jellemzően terápiás állatokra (ló, kutya) gondoljunk, hanem a szomszéd kutyájára, a nagyi macskájára, az akváriumi halakra, a kertben megfigyelhető madarakra, az állatsimogató nyuszijára, egy hörcsögre, tengerimalacra vagy egy állatkerti sétára. Esetleg a hazánkban kevésbé elérhető delfinekkel úszásra 😊.
Minden állat más energiát közvetít és más célt érhetünk el általa. A kutya hűséges, a barátságot jelképezi; a macska független, kalandvágyó; a ló megbízhatóan viszi a terheket (és vágyainkat); a nyúl gyors; a hal elsiklik az akadályok mellett. Nekem mi jut róluk eszembe? Azt az energiát, tulajdonságot közvetítik felém.
Érdemes lehet kipróbálni, hogy az én gyerekemre mi hat leginkább, mire van szüksége ahhoz, hogy megnyugodjon, együttműködjön stb. Egy színes halakkal teli akvárium nyugtatja meg vagy egy puha szőrű nyuszi? Egy hörcsög lakhelyének takarítására hajlandó, pedig más házimunkában korábban sosem működött együtt? Élvezi, ha birkózhat egy kutyával, míg más érintését nem nagyon szereti? Az a jó neki, ha a vadasparkban rohangálhat és etetheti zoocsemegével a muflonokat?
Mindegy, hogy terápiás közegben vagy csak a mindennapokban, az állatok segítik a feltétlen szeretet megtapasztalását. Nem ítélkeznek, csak elfogadnak – úgy, ahogy vagy. Az állatokkal való együttlét során nő a gyermek önbizalma, javul a közérzete.
Sokan tapasztalhatják idős ismerőseiknél, rokonaiknál, hogy az állatokkal való kapcsolat enyhíti a magány érzését ill. szellemileg is frissebben tart. Ugyanígy, a társaitól elszigetelődött gyermek számára is elérhetővé válik a kapcsolódás öröme.
Az állatokkal támogatott terápiák az általános hatásokon kívül speciális célok elérésében is segíthetnek. Hazánkban az 1990-es évektől kezdtek terjedni, több területen alkalmazzák őket sikerrel, így pl. értelmileg akadályozott gyermekek és felnőttek esetében, tanulási problémákkal küzdő vagy értelmileg, mozgásban vagy beszédben akadályozott ill. autizmusban érintett és hiperaktív gyerekeknél is.
Mit csinál az állat a terápia során? Néha ő „csak” jutalom a sikeresen teljesített feladat befejezése után. Máskor együtt dolgozik a gyermekkel, közösen végzik a feladatot. Az is előfordulhat, hogy ő maga az „eszköz”, pl. a gyermek átkeféli a kutya szőrét.
Milyen fajtái vannak az állatokkal támogatott foglalkozásoknak?
Az állatasszisztált terápia olyan tevékenység, amelyek során a tanulási vagy fejlesztési folyamatba célzottan egy állatot is bevonnak. Ilyenkor egy bizonyos célcsoport konkrét fejlesztési céljához „használják” támogatásként az állatot. Ilyen cél lehet pl. az autizmussal érintett gyermekek mint célcsoport terápiájában a szemkontaktus felvételének tanítása. Ebben az esetben az állatasszisztált terápia egy komplex gyógypedagógiai fejlesztőprogram része (nem önmagában áll), tehát ha pl. a gyermek logopédiai fejlesztésben részesül, akkor ennek részét fogja képezni az állatasszisztált terápia is.
Az állatasszisztált aktivitás (akár egyszeri) látogatás pl. egy idősotthonba, fekvőbeteghez vagy mozgásában akadályozotthoz, amelynek célja, hogy a meglátogatott személynek kellemes, szeretetteli pillanatokat szerezzenek és az életminőségét javítsák. Lényegében ezt a hatást tudom elérni az otthoni állattartással ill. állatokkal való minél gyakoribb találkozással.
Az állatasszisztált pedagógia alkalmazásakor a tanulási folyamatba egy állatot vonnak be, és ez motiválja a gyerekeket az információszerzésre, együttműködésre (pl. környezetismeret óra témája a kutya megismerése vagy a felelős állattartás szabályai).
Milyen eredményei lehetnek az állatokkal támogatott foglalkozásoknak?
A korábban már említettek mellett az állatok jelenléte motiválja a gyermeket a feladatok végrehajtására ill. magára a mozgásra (pl. dobd el a labdát a kutyának). Sok esetben fejlődik a mozgáskoordináció is (pl. lovasterápia). Az állatok simogatása közben harmóniát él át a gyermek, közben oldódik a szorongása. Az állattal való kapcsolat hatására hatékonyabban működnek a szociális készségek, fejlődik az érzelmi intelligencia, könnyebb az együttműködés, javul a figyelemösszpontosítás.
Autizmusban érintettek számára fontos lehet, hogy az állattal való kapcsolathoz elsősorban nem a verbális elemek szükségesek, hanem az összehangolt cselekvés. Ezen kívül, ha az érintés nehézséget okoz, az állattal azt egészen máshogy lehet megtapasztalni.
Az állatok érzékeny antennáikkal megérzik, mire van szüksége az embernek, épp megnyugtatásra vagy felélénkülésre, és képesek is ezt az energiát közvetíteni felé. Képesek rá, hogy a negatív energiákat semlegesítsék, saját pozitív energiájukat megosszák. Lehet, hogy kezdetben nehezebben megy az állattal való barátkozás, de a sok pozitív hatás miatt érdemes türelemmel lenni 😊.
Külön bejegyzésben olvashatsz a lovas- és kutyás terápiáról.
Paholcsek Erika (Lelki spektrum)