Ebben a bejegyzésben írtam általánosságban a folyadékbevitelről. Most pedig a mit igyunk témakört boncolgatnám. Kissé elcsépelt és tankönyvszerű téma, de mégis nagyon fontos, különösen sérült bélrendszer esetén. Lehet, hogy a lentiek nem egyeznek azzal, amit eddig hallottál/olvastál, mindenesetre örülök, ha elgondolkoztatnak.
Legalapvetőbb, legtermészetesebb, ősi folyadékunk a víz. Minden más ital víz alapú. A víz felszívódása a legegyszerűbb az emberi test számára. Számomra a víz egy kis patak formájában a legenergikusabb , mely folyamatos mozgásban van, ide-oda kavarog, néhol lassul, néhol gyorsul stb. Amikor mozgásban van, akkor van a legtöbb, legtermészetesebb energiája. Amint vezetékekbe tereljük, lassul és szűkül a tere, és ha palackokba zárjuk, akkor meg is szűnik. Az ásványvizekben felhalmozódott szervetlen ásványi anyagokat az emberi szervezet az evolúció során nem tanulta meg felszívni (szerves formában a gyümölcsökből és zöldségekből jutunk hozzá). Így azonban az ásványi anyagok lerakódnak a szervezetünkben. (A műanyag flakonok okozta környezetszennyezésről és a folyamatos cipekedésről/szállításról nem is szólva.) Tehát a csapvíz fogyasztása jóval természetesebbnek tűnik. Persze ma ez is tele lehet szennyeződésekkel, amire megoldás lehet a víztisztító berendezés. Számos fajtája létezik, egyedi igényekhez alakítva (általában anyagilag is kedvezőbb tisztított csapvizet inni, mint palackozott ásványvizet).
A szükséges folyadék felszívódása szintén hatékonyan történik gyümölcs- ill. zöldségfogyasztás esetén. Ha megvan rá a lehetőségem, magamnak és a környezetnek is jót teszek, ha ezekből vegyszermentest és hazai termesztésűt próbálok beszerezni.
A többi folyadékfajta megemésztéséhez (cukros, szénsavas üdítők, kávé, alkohol, még a teák egy része is) vízre van szükség, vagyis vizet vonnak el a szervezettől. Tehát ezek fogyasztása esetén még több tiszta vizet kell innom, hogy semlegesítsem a hatásukat.
A 100%-os gyümölcslevek, különösen frissen facsarva tele vannak vitaminokkal, jól is szívódnak fel. Kevésbé megterhelő az emésztésük, mint magának a gyümölcsnek. De azt azért átgondolom, hogy az a gyümölcslé mennyi gyümölcsből készült. Ha én most megennék 2 kg almát, az jólesne? Azt az emésztőrendszerem gond nélkül fel tudná dolgozni? Mert az almalével lényegében ezt veszem magamhoz. Szóval ezt is csak mértékkel érdemes.
Persze betegségek, hiányállapotok esetén változhatnak a preferenciák. Ha vitamin- vagy ásványianyag-pótlásra van szükségem, akkor lehet, hogy nekem az a jó, ha literszámra iszom a koncentrált gyümölcslevet, amit gyümölcs formájában nehezen vennék magamhoz.
A gyógyteák vagy gyümölcsteák a tiszta víz alternatívái lehetnek, változatosságot nyújthatnak a víztől eltérő ízük miatt. Ugyanakkor mindig utánanézek, mit fogyaszthat egy gyermek és az adott fajtából mekkora a napi/időszakos ajánlott mennyiség. Legjobb ízesítés nélkül vagy kis mézzel inni (nem cukorral).
Az állati eredetű tejekre a természetben az utódok táplálására van szükség. Minden állat a saját kicsinyeit eteti vele, mert az adott tej összetétele az adott faj növekedési szükségleteihez igazodik. A szoptatási időszak alatt ezt eszik-isszák a kölykök, a szoptatás befejeztével azonban többé már nem táplálkoznak vele. Az ember esetében is születés után alapvető táplálék az anyatej, majd a fogak kifejlődésével fizikailag egyre kevesebb szükség van rá (lelki-szellemi táplálékként azonban még hosszabb-rövidebb ideig kitart). Mint ahogy más fajok tejével az állatok sem táplálkoznak, valószínűsíthető, hogy az embernek sincs rájuk szüksége. A lakosság harmada-fele nem is tudja jól emészteni azokat. (Más kérdés, hogy régen az emberek rákényszerülhettek a tehén, kecske stb. tejének fogyasztására. Igaz, akkor még nem volt pasztörizálás, amelynek során a friss tejben található enzimeket elpusztítják. Ezek segítették a tejben található szerves kalcium felszívódását és a káros baktériumok pusztulását is.) Ha mégsem szeretnék lemondani az állati tejek fogyasztásáról, akkor a tejfogak megjelenése után biológiai tartásból származó tejet próbaképpen adhatok. Ha ettől a gyermekem vizelete vagy széklete bűzös lesz, állaga megváltozik, akkor nem emészti jól a tejet. A megfigyelésen kívül más módszerekkel pl. biorezonanciás vizsgálattal is meggyőződhetek róla, hogy jót tesz-e neki a tej (általában az autisztikus tüneteket mutató gyerekeknek nem). Ha jól emésztem is a tejet, hurutos megbetegedések esetén érdemes elhagyni, nyálkaképző tulajdonsága miatt.
A növényi tejek jó alternatívát kínálnak az állati tejekkel szemben, ha már mindenképpen tej legyen, amit iszom. Az alapanyagul szolgáló gabona vitamin- és ásványianyagtartalma megmarad, a felszívódás egyszerűbb. Persze itt ugyanúgy igaz, hogy jóból is megárt a sok.
Az üdítőitalok sokszor tele vannak cukorral, ízfokozóval, néhol színezékanyagokkal. A cukrot néha mesterséges édesítőszerekkel pótolják. Egyik összetevő sem segít az egészséges bélflóra megtartásában vagy kialakításában, ráadásul más problémákat is okozhatnak, ezért ezeket az italokat érdemes kerülni (erről bővebben később írok).
Ha általában egészségesen étkezem és iszom, akkor az sem baj, ha ún. egészségtelen kategóriába tartozó italokat is fogyasztok esetenként. Ennek akkor lehet értelme, ha jó érzésem van a fogyasztásától; élvezem az ízeket, a nyugis pillanatot; feldob stb., vagyis a lelki egészségemhez valamilyen módon hozzájárul. Tehát ha a gyermekem mindenáron kakaót szeretne inni, mert élvezi, hogy bajusza lesz tőle stb., ebbe néha belemehetek (de mondjuk adott esetben a tehéntej rendszeres fogyasztása helyett (apránként) átváltok növényi tejre). Itt is sokat segíthet a tapasztalat. Megfigyelem, mi történik vele, ha olyat fogyaszt, amit egyébként nem preferálok. Ha túlpörög, zaklatottá válik, puffad, hasmenése lesz, akkor próbálom ezeket az alkalmakat csökkenteni. Ha „csak” annyi történik, hogy nehezebbnek érzi a gyomrát és este hamarabb megy aludni, másnapra pedig jól van, akkor már mérlegelhetem, hogy az élvezet ér-e többet vagy a tartós egyensúlyi helyzet az emésztőrendszerben.
A gyakorlat sokszor más, mint az elmélet. Hiába tudom, hogy mi lenne az egészséges, én is mást fogyasztok, megszokásból. Vagy a jóindulatú nagynéni, egy barát hoz egy jó kis kólát, a nagymama ad egy pohár tejet vagy azzal készíti a süteményt. Nehéz ilyenkor ellenállni, magyarázni, kérni. Kérdés, hogy mekkora erőfeszítésbe kerül, mekkora ellentétet, elégedetlenkedést szül ill. milyen tüneteket vált ki, ha a gyermekem fogyaszt belőle. Csak egyéni, soktényezős helyzet van, és az én döntésem, hogy mit teszek. Ha már törekszem az általam helyesnek érzett irányba, az pont elég.
Paholcsek Erika (Lelki spektrum)