Az étkezés és átlagostól eltérő magatartás közötti összefüggést egyik irányzat fő csapásvonalként kezeli a gyógyulás útján, és jelentős sikereket ér el, míg mások tudomást sem vesznek róla. Holisztikusan nézve minden mindennel összefügg. Ha az emésztőrendszer állapota kapcsolódik az idegrendszerhez, akkor a lelki-szellemi hátterük is kapcsolódik, és fordítva.
Az idegrendszer a kommunikációért felelős, összekapcsolja a testet és tudatot, híreket közvetít. Az anyagi világ felől érkező információk a kommunikáció útján jutnak el hozzám. Az emésztőrendszer pedig arról árulkodik, hogy hogyan emésztem meg, dolgozom fel a világ felől beérkező információkat. Ha bármilyen nehézség adódik az ingerfeldolgozásban ill. a kommunikációban, az azt jelenti, hogy gond van a fizikai háttérrel is, vagyis érdemes foglalkozni az étkezés és emésztés témakörével.
Minél egészségesebb a testem, annál egészségesebb a lelkem, és ezáltal a viselkedésem is. Ha pedig a testben eltolódott az egyensúly, akkor az étkezés biztosítja az alapokat a helyreállításhoz. Földi életünkhöz az energiát a táplálékunkból nyerjük. Minél tisztább ez az energia, annál többet segít a gyógyulásban (vagy szinten tartásban).
Gyakran közhelyesnek érezzük már az egészséges táplálkozásról szóló ajánlásokat, cikkeket, ráadásul nem is mind mondja ugyanazt. Hiába támaszkodom tudományos kutatások eredményeire, ha azt egy nem független gyártó cég finanszírozta. Nem tudhatom, hogy a háziorvosom a saját véleményét mondja vagy az orvoslátogatóét. Na, meg a saját véleményét hogyan befolyásolja az elmúlt évek, évtizedek információhalmaza, amit – biztos vagyok benne – a legjobb szándékkal gyűjtött be, de sosem kérdőjelezte meg az információk összefüggéseit, ellenőrizhetőségét, objektivitását. Az emberi tényezőt nem tudom kiiktatni az információgyűjtéskor, ezért az eredmények is mindig torzítani fognak. Ez nem feltétlenül baj, csak a helyén kell kezelni.
Ha mindig a józan eszemre és a megérzéseimre hallgatok, akkor nem baj, hogy nincs abszolút igazság, mert nekem a saját igazságomra van szükségem. És annak ismeretében tudom azt enni-inni, ami a saját igényeimnek, szükségleteimnek megfelel. Hiszen minden ember egyedi úgy testben, mint lélekben. Egyedi a táplálékigénye, immunrendszere, bélrendszere is. Egyedi az enyém, egyedi a gyermekemé is.
Sokat beszélünk róla, hogy hogyan és mit kellene enni-inni, de a lényeg mégiscsak az, hogy én ebből mit akarok és tudok betartani, megvalósítani. Ha a gyermekem rugalmatlan, mereven ragaszkodik a saját kívánságaihoz, nem hajlandó változtatni, akkor azokon a kereteken belül próbálok meg haladni.
Mit tehetek például, ha annak ellenére, hogy én ezt nem tekintem egészségesnek és helyesnek, a gyermekem csak kólát vagy tejet inna egész nap, másra rá sem néz, inkább nem iszik? Vagy egyáltalán nem hajlandó inni? Előszöris örülök, hogy ennek ellenére még viszonylag jól van 😊. Aztán nagyon alaposan végiggondolom, hogy min lehetne változtatni. Nem várok csodát. Rendkívüli türelemmel próbálom motiválni a változtatás irányába. Lehet, hogy tudok kis lépésekben haladni. Akár a nulláról napi egy korty vízig eljutni. És akkor majd meglátom, hogy ezt naponta tudom növelni, hetente, havonta vagy évente. De már a legapróbb lépésnek is örülök, azt is sikerként könyvelem el. És ha az az első lépés várat magára, akkor egy-két hónap múlva újra próbálkozom, majd ismét és ismét. Lehet, hogy csak egy év múlva tudom újra elővenni a témát, de mégis – megpróbálom. Mindig annyit tudok kihozni a helyzetből, amit éppen akkor lehet, többet nem várok magamtól sem. De amint lehetőség adódik, próbálom tágítani a kereteket. Mindig nagyon egyéni, hogy kit mivel lehet motiválni, lelkesíteni.
Fontos, hogy hogyan iszom. Azt mondják, idd az ételed, edd az italod. Vagyis nem mohón hajtom le az italt, hanem kicsit forgatom a számban, ízlelgetem, majd utána nyelem le. Talán ez az a szempont, amit a gyermekem esetében leginkább hanyagolok, de ez is fontos a jó emésztéshez.
Lényeges az elfogyasztott folyadék mennyisége. Amikor azt számolgatom, megvan-e a napi szinten szükséges folyadékbevitel, valamiképpen a gyümölcs- és zöldségfogyasztást is hozzá lehet kalkulálni a vízhez. A mennyiség esetében sincs nagyon értelme abszolút értékekhez ragaszkodni (pl. kb. 3 dl/testsúlykilogramm), hiszen nem mindegy, milyen meleg van aznap, milyen fizikai mozgást végzek stb. Azonban, ha a vizelet halvány vagy vízszínű, akkor biztos lehetek benne, hogy elegendő volt az aznapi folyadékbevitel.
Fontos az is, hogy mit iszom. Erről a következő részben részletesebben írok. Ha mindig a természetes felé próbálok törekedni, akkor jó úton járok. Ha van rá lehetőségem, akkor a vegyszermentes vagy natúr termékeket érdemes választani. Ez a legjobb a szervezetnek, ehhez alkalmazkodott évezredeken keresztül, ezt tudja emészteni, kezelni.
Felszívódás szempontjából előnyösebb, ha nem egyszerre történik az evés és ivás. Mivel a folyadék könnyebben, gyorsabban hasznosul – ha már időben közel van egymáshoz a kettő -, érdemes evés előtt inni. Ha evés közben vagy közvetlenül utána iszom, akkor a folyadék a lassabban feldolgozható szilárdabb étellel keveredik, így lassítja és teszi kevésbé hatékonnyá az emésztést.
Alapesetben a szervezetem mindig tudja, érzi, hogy miből és mennyire van szüksége. Ezt a jelzést sokszor már kisgyermekkorban megtanulom elnyomni (pl. edd meg az egész tányérral, ha már kivetted!), és felnőttként már alig értelmezem. Gyakran érzem úgy, mintha éhes lennék, miközben egy pohár víztől már elmúlik az „éhség”. De sokszor előfordul az is, hogy az utolsó utáni falatot vagy a második desszertet már csak a szemem kívánja, a gyomromnak érezhetően nem tesz jót. De! Ha a gyermekem bélrendszerében elmozdult a bakteriális egyensúly, akkor könnyen meglehet, hogy nem az egészségeset fogja kívánni! Ilyenkor kemény munkával tudok lépésről lépésre haladni a kívánt cél irányába.
A folyadék, és legfőképpen a tiszta víz az áramló lelki minőséget, tisztító erőt, alkalmazkodóképességet képviseli. Ezért fogyasztása a testi szint mellett lelki szempontból is különösen fontos az autisztikus tüneteket mutató emberek számára, a lélekkel való újrakapcsolódás vagy a kapcsolódás szinten tartása miatt is.
Pekkmill T. Erus (Lelki spektrum)