Ebben a bejegyzésben említettem, hogy az anyagi világban magamra öltött test is jelzi nekem, hogy miben fejlődhetek, milyen területekre érdemes fókuszálnom a haladás érdekében. Vagyis, ha adott egy fizikai tünet, akkor annak lelki-szellemi oka, háttere van. Lehet, hogy ez egy merőben más álláspont, mint amit eddig magadénak vallottál. Bízom benne, hogy ha mégis végigolvasod a lentieket, elgondolkozol azon, van-e ebben valami.
Bizonyos összefüggések a lélek és test szoros kapcsolatáról elfogadottak a teljesen más elveket vallók számára is.
Például, ha zavarba jövünk, elpirulunk. Ha egyesekbe hirtelen beléfojtják a szót, krákognak egyet. Régen (talán ma is előfordul) a hölgyek, ha lelki sokkhatás érte őket, elájultak (nemcsak a szoros fűzők miatt). Sok mű örökítette meg, hogy ha valakit nem engedtek szerelemből házasodni, akár bele is halt a bánatba.
Ha feszültté válunk, jóval gyorsabban és felületesebben vesszük a levegőt. Izgatottságunkban izzad a tenyerünk, remeghet a kezünk vagy a hangunk. Hirtelen rossz hír hallatán megroggyanhat a lábunk. Ha nagyon izgatottak vagyunk, kalapál a szívünk.
Ugyanígy, ahogy a fizikai testünk jelzi lelkiállapotaink változását rövidebb ideig fennálló érzelmeink hatására, jelzi azt is, ha hosszabb távon stabil tulajdonságaink, jellemzőink az ideálistól eltérő irányban fejlődnek. Ez a köztudatban ugyan nem terjedt el túlságosan, mert a jelenleg uralkodó orvostudomány nem ezt mondja. Mivel egész életedben azt hallgattad, amit ők ismételgetnek, lehet, hogy idegenkedve vagy elutasítóan olvasod ezeket a sorokat. Lehet, hogy azt mondod, micsoda hülyeség, erre az oldalra sem látogatsz többet.
Még ha így is lenne, annyit megtehetsz, hogy megfigyelsz a környezetedben néhány embert, akiket jól ismersz, látod a jellegzetességeiket és problémáikat, nehézségeiket, és tudod azt is, milyen akut vagy krónikus betegségeket éltek vagy élnek meg. Vannak hasonlóságok a különböző személyeknél? Nem érdemes a sort magaddal kezdeni, mert saját hibáinkra, gyengeségeinkre legtöbbször nem látunk rá elég jól, így ezt a fajta gondolkodást mások gondján-baján keresztül hatékonyabban elsajátíthatjuk. Ha kész vagy a megfigyelésre, egy kis továbbgondolkodásra, akkor saját tapasztalataid alapján látod meg idővel az összefüggéseket. Minél több az ismerős és tünet, annál jobban összeáll majd a rendszer.
Az alábbiakban írok pár példát. Nagyon fontos, hogy mindig csak az adott személy viselkedésének, körülményeinek stb. ismeretében következtessünk a pontos okokra, tehát a lentiek inkább csak szemléltető általánosítások.
Móninak sok a gondja a fogaival, ínyével. Rágódó, tépelődő alkat. Magában százszor is átgondolja a dolgokat, mielőtt cselekedne. Ha cselekszik egyáltalán. Míg fejben rágódik, fizikailag is felemészti a fogait.
Tamásnak ízületi problémái vannak, nehezen és lassan mozog. Általában sokat panaszkodik, puffog magában. Tudni véli, hogy is kellene megoldani valamit, hogyan kellene másoknak cselekednie, de hogy saját maga mit tehetne… – még ha tudja is, nem cselekszik. Azt ismételgeti, hogy öreg ő már ahhoz, hogy megváltozzon. Fejben sem mozgékony, nem hajlandó változtatni a régi, rosszul működő rendszeren.
Tamarának néha órákig fáj a feje. Folyamatosan dolgozik: bent a munkahelyén, majd otthon a háztartásban, a gyerekek körül. Jár az agya állandóan, nem engedi meg magának, hogy pihenjen, hisz annyi tennivaló vár még rá. Egy kivétel van azért: ha fáj a feje, akkor lefekszik és na, akkor kijár neki a nyugalom, a pihenés.
Jóska bácsinak rossz a hallása. Mindig csak a magáét mondja. Bezzeg az ő idejében…milyen volt a gyerekkora…hogy is kellene ezt-azt jobban csinálni…mi volt az orvosnál…már megint nem adták át a helyet a buszon…na, én elmagyarázom neked, hogy is van ez… Ha meg is kérdezi, hogy te amúgy hogy vagy, a válaszra már nem igazán kíváncsi. Nem akarja meghallani, meghallgatni a másikat.
Flórának gyakran lesz tele az orra. Utalja a sok túlórát, és hogy a főnöke állandóan rálőcsöli a nehéz munkát. Ráadásul most egész hétvégén takarítania kell, mert vasárnap délután jönnek látogatóba Mici néniék, ő meg nagyon kényes a tisztaságra. Ja, szombaton még tanfolyam is lesz, el sem olvasta a feladott anyagot. Elege van mindenből, ő csak pihenni szeretne – arra való a hétvége, nem igaz? Péntek estére komolyan benáthásodik. Így már lemondhatja a vendégséget, elmehet pár nap betegszabira, egyszóval – végre pihenhet!
(Sokszor segít a tünetek értelmezésében a nyelv, bizonyos szókapcsolatok, kifejezések. Az utolsó példában ugyan magyarul azt mondjuk, hogy tele van a hócipője, de pl. németül die Nase voll haben (tele van az orra) = elege van.)
A későbbi bejegyzésekben jó pár tünet lelki-szellemi hátteréről lesz majd szó részletesebben.
Paholcsek Erika (Lelki spektrum)