Az autizmusban érintettek máshogy érzékelik a világot, mint az átlagember. A bejövő ingerek (a látás, hallás, érzékelés területén) az átlagtól eltérően hatnak rájuk észleléskor és a feldolgozás során, ezért másképpen is tolerálhatják azokat. Gyakran fordul elő náluk túl- vagy alulérzékenység. Ez azt jelenti, hogy az agyat elérő impulzusok számukra vagy túl erősek, vagy túl sok van belőlük ill. ellenkezőleg: túl gyengék ahhoz, hogy egyáltalán érzékeljék őket.
Előfordulhat, hogy túlérzékenység miatt egy érintett befogja a fülét, ha túlságosan soknak érzékeli a körülötte lévő a zajt, alulérzékenység esetén viszont keresi a hangingereket pl. csapkodja az ajtót vagy egyszerűen üvölt. Lehet, hogy szuperélesen lát, vagy a vonalakat, mintákat kifejezetten jól érzékeli, míg emberi arcokat nehezen ismerhet fel. Étkezési problémái lehetnek az eltérő ízérzékelés és az ételek állaga miatt pl. nagyon válogatós, vagy csak bizonyos típusú ételt hajlandó megenni. Lehet, hogy egyes szagok és illatok zavarják, de az is előfordulhat, hogy szagingerek után kutat folyamatosan, mert ezen a területen alulérzékel. Az érintésre érzékenyek nem viselik el az ölelést, a ruha szorítását vagy a mosakodást, az alulérzékenyek pedig lehet, hogy ütik vagy karmolják magukat. A testérzékelés zavara esetén lehet, hogy szoros tartásnak, betakarásnak örülnek vagy gyakran tapsolnak, ugranak stb. Egyensúlyi zavarok is mutatkozhatnak pl. bizonytalanok lehetnek a futásban, biciklizésben. Lehet, hogy nem szeretik elfordítani a fejüket (túlérzékenység) vagy állandóan ingerek után kutatnak, hintáznak, ugrálnak vagy forognak.
Manapság a korábbi évszázadokhoz, sőt, évtizedekhez képest nagyságrendileg több inger és információ ér minket. Észlelésük, megszűrésük, feldolgozásuk és a megfelelő válaszreakciók szabályozása (szenzoros integráció) a központi idegrendszer feladata. Idegrendszerről beszélünk, mert az sok különböző alrendszerből áll össze. Ezeknek az alrendszereknek a működése egymásra épül. Ha az alsóbb szinteken álló rendszerek működésébe hiba csúszik, akkor a magasabb szintű rendszerek sem működnek rendeltetésszerűen. A szervezet próbálja a hiányosságokat kiegyenlíteni, de erre a kompenzálásra rengeteg energiát fordít. Emiatt viszont kevesebb energia jut a magasabb funkciókra pl. a kreativitásra ill. romlik a teljesítményünk, fáradunk (akár mozgásban, akár pszichikai vagy szociális téren).
Az idegrendszer hierarchikusan épül fel. Alapvető alrendszerei a tapintó, egyensúlyi, szagló-, látó-, halló- és ízlelőrendszerek (szenzoros rendszerek). Ezekre épül pl. a testtartás szabályozása, a kétoldali működés összehangolása, az ingerfeldolgozás vagy a testséma érzékelése (szenzomotoros fejlődés). Még ezekre is épülnek funkciók pl. a szem-kéz koordináció, a szemmozgás szabályozása vagy a figyelmi funkciók (észleléshez kötött motoros fejlődés). És mindezek alapján áll össze a viselkedés, valósul meg a tanulás és a mindennapi tevékenységekben való eligazodás (kognitív működés).
Az alapképességekért felelős idegi kapcsolatok legintenzívebben az embrionális és magzati korban, valamint az első életévben fejlődnek. Az idegrendszer fejlődése akár a várandósság, akár a szülés-születés, akár az azt követő egy (akár két) év időszakában eltérhet az optimálistól (ennek okai változatosak lehetnek, és nem is mindig ismertek pl. traumatikus szülés, rövid idejű oxigénhiányos állapot, ingerszegénység). Ekkor az alapképességekre épülő komplexebb képességek elsajátításába is hiba csúszik. Ilyenkor az agy bizonyos bejövő ingereket nem tud optimálisan feldolgozni, és szenzoros zavar alakul ki.
Ha az idegrendszer fejlődése nem megfelelő, akkor azt a mozgás-, beszéd-, pszichés ill. kognitív fejlődés során tünetként érzékeli a környezet. Ilyen tünetek lehetnek:
- megkésett vagy eltérő mozgásfejlődés
- mozgáskoordinációs problémák
- hipotónia vagy hipertónia, aszimmetrikus testtartás
- megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavarok
- érintés elutasítása
- furcsa reakció különböző ártalmatlan ingerekre
- evészavarok
- alvászavarok, szobatisztaság kialakulásának zavarai
- ügyetlenség
- hiperaktivitás, figyelemzavar, koncentrációs problémák
- tanulási problémák
- magatartás- és viselkedésproblémák, beilleszkedési nehézségek
o szorongás, depresszió, önbizalomhiány
o dührohamok, agresszó, autoagresszió
o regresszió
Egyes kutatások szerint ma a népesség kb. negyede eltérő vagy megkésett idegrendszeri fejlődésű. Beavatkozás, fejlesztés nélkül az idegrendszer spontán érése csak minimális lesz, miközben tünetváltás vagy -halmozódás előfordulhat. A gyakorlati tapasztalatok alapján az autizmusban érintett gyerekeknél jellemzően előfordulnak szenzoros problémák is (de nemcsak náluk).
Ugyan ebben a bejegyzésben magukról a terápiás lehetőségekről még nem olvashatsz, de a következő részben már igen.
Paholcsek Erika (Lelki spektrum)